Kasztner vonata Kanadában

A témával foglalkozó kutatókon és a közvetlenül érintetteken kívül a tengerentúli angol nyelvű olvasók számára Kasztner Rezső neve teljesen ismeretlen volt eddig. Kevesen hallottak arról, hogyan, milyen kompromisszumok árán mentett meg az erdélyi származású ügyvéd vagy húszezer magyar zsidót, így a tengerentúlon eddig a morális probléma sem okozott fejtörést, vajon szabad-e az ördöggel cimborálni akár egy jó ügy érdekében is.

A magyar származású Anna Porter Torontóban megjelent könyve már csak ezért is igen nagy figyelmet keltett. Porter nem titkolja, ő milyen választ talált a hős vagy áruló kérdésére. Már az alcímben hősnek nevezi Kasztnert, s tényekkel cáfolja az ellene felhozott vádak némelyikét – vagyis hogy inkább sajátjait, rokonokat, barátokat mentett. S nem titkolja: igazságtalannak tartja a sorsot, amely a merénylet áldozataként meghalt férfiúnak jutott.

A magyar származású kanadai írónő érdeklődése a magyar történelem iránt nem új azoknak, akik ismerik előző, nagy sikerű kötetét. A Storyteller (magyarul Fénytörések – Családom történetei és nemtörténetei) címmel megjelent életrajzi könyvében Porter imádott nagyapjának állít emléket. Annak az erdélyi nemesi családból származó férfinak, aki Magyarországon töltött gyermekkorát történeteivel oly széppé varázsolta. A nagypapa – Rácz Vili – a családi legendáriumból a honfoglalásig visszamenő történelmi meséket varázsolt elő, s ezek felelevenítése révén a kanadai olvasó nemcsak Anna Porter első tizenkét évének a közegét ismeri meg, hanem szinte a teljes magyar történelmet. A Kasztner vonata mégis meglepetés: bár a nagypapát humanizmusa ösztönösen minden áldozat védelmére készteti, a háború vége felé született Anna Porter gyermekkorát nem a fasizmus gyötrelmei határozták meg, hanem a 47 utáni magyar valóság, a nemesi családnak kijutott üldöztetés.

A témaválasztás okát firtató kérdésére Anna Porter két nevet említ. A szintén magyar származású, Kanadában milliomossá vált iparmágnástól, Peter Munktól, a vonat egykori gyermek utasától hallott először Kasztnerről. A tehetős édesapa tizenöt családtagnak váltotta meg a menekülést, ám Peter Munk akkor már különváltan élt édesanyja nem volt közöttük. Ő koncentrációs táborba került, de túlélte a borzalmakat, s Munk ma tisztelettel adózik Kasztner emlékének. Nem így Porter másik “első informátora”, Erwin Schaeffer, akinek egész családja ott volt a vonaton, ám mivel Kasztner a megállapodásban szereplő létszámnál több személyt zsúfolt be, a nácik néhányukat, köztük szüleit, leráncigálták. Az édesapát megölték, s a fájdalom és indulat, amelylyel erről a sikeres üzletember ma is beszél, megerősítette Portert: bele kell vágnia a történetbe.

Hat éven át tucatnyi országban, legalább hetvenöt túlélővel beszélt, könyvtárakat bújt, történészeket faggatott. Az eredmény a csaknem 500 oldalas könyv, amely szinte napról napra leírja Kasztner vesszőfutását, tárgyalásait, hihetetlen energiáját, éles eszét, félelmeit és reményeit, megalkuvásait és merészségét. Nem hagy kétséget az iránt, hogy Kasztner együttműködött, fizetett, de tény, hogy az 1650 főt szállító híres vonaton kívül még csaknem húszezren megmenekültek – és Porter nem titkolja: ő végül is ezt tekinti mindennél fontosabbnak. Beszélgetőpartnereitől mellékesen azt is megtudja, milyen pontos információk jutottak el az emberirtásról Nyugatra, s milyen közöny fogadta a kétségbeesett segélykérést, Amerikában éppúgy, mint Angliában.

A kötet figyelmet keltett, és vitákat indított el. Van, aki a magyar Wallenbergnek látja Kasztnert, mások egyszerűen kollaboránsnak, aki megérdemelte az izraeli merénylő golyóját. A magyar történelem e sötét korszakáról azonban eddig angolul senki nem közvetített ennyi ismeretet ilyen széles körnek. Hamarosan indul az amerikai forgalmazás, habár A holokauszt ismeretlen hőse alcímet szeretnék megváltoztatni, hogy az olvasó maga ítélhessen. Porter azonban ragaszkodik a minősítéshez. A magyar fordítás is készül, s a könyv a M-Érték kiadó gondozásában tavasszal nálunk is megjelenik.