Faludy Gyorgy baratainak
Written by George Jonas and read at his funeral in Budapest in Sept 2006.
Eric Johnson and George Faludy on George Jonas’ apartment balcony circa 1970.
“Az a költő, akinek minden sorára emlékezünk.
Az a költő, akinek a szemein keresztül láttunk, a nyelvén érezzük az ízeket, a szavait kölcsönözzük a saját érzelmeink, gondolataink kifejezésére.
Hozzá fordulunk, tudva, tudatlanul, ha szeretünk, ha haragszunk, ha emlékezünk.
Ha szomorúak vagyunk, az ő serlegeiből isszuk a bút, ha hét világnak kergetnek, az ő szavai szállanak utánunk …
Gyurika …
A Körúton miattad látunk gót estéket és barokk hajnalokat; a te olvasásod után érezzük, hogy trónokat tudna dönteni a nyelvünk; s ha csók hull ránk, ha korbács, tudjuk tőled, nem mi vagyunk az elsők, akiket rakott falak mellet kiver az éhség, akik egymagunkban járunk, megáldva és leköpve mindenütt.
Ha eltűnik számunkra a szerelmi szó, tudjuk, hogy ott van, ahol a tavalyi hó; tudjuk, mert elmesélted.
Mindent elmeséltél, és milyen szomorú történeteket milyen szépen, milyen vidáman.
Gyurika, elindultál az álmos és kanyargó vizeken, honnan nincsen visszaút. Utazz békében.
Mi még ismételjük szavaidat egy-két napig, aztán jövünk utánad.”